A napfelkelték és napnyugtak, a világ változatos időjárása a Föld forgásának bizonyítéka.

Hogyan jelenik meg a napfelkelte és a naplemente?

A Föld fáradhatatlan mozgása miatt a saját tengelye és a Nap körül a napkorong napi megjelenése és eltűnése következik be, ami a nappali órák kezdetét és végét jelzi. A csillagászat tudománya a napfelkeltét és a napnyugtát a napkorong felső pontjának megjelenésének vagy eltűnésének időpontjaként határozza meg.

Lehetőségünk van megfigyelni a szürkületnek nevezett jelenséget, amely a sugarak egy részének eredményeként jelenik meg, amelyek a felső légkörbe esve tükröződnek a Föld felszínén. A szélességtől függően az alkonyat különböző időpontokban tarthat:

• A szürkület időtartama a pólusokon 2-3 hét lehet.
• A szubpoláris zónákban több órán keresztül folytatódnak;
• A mérsékelt szélességű szürkület körülbelül 2 óra.
• A napfelkelte előtt megfigyelt legrövidebb szürkületet az Egyenlítőnél rögzítik, és csak 20-25 perc.

A napfelkelte és a napnyugta különböző színű a napsugarak által létrehozott speciális optikai hatás miatt. Ezt a természeti jelenséget sok művész festménye rögzíti, és irodalmi művekben éneklik.

A napfelkeltét lágy tónusok jelenítik meg az égbolton, és napnyugtakor az eget élénk telített színekkel festik. Nagyon ritkán látni még egy zöld naplementét is, amely fantasztikusan szépnek és szokatlannak tűnik!

A naplemente színei ilyen telítettséggel rendelkeznek a földfelszín nappali felmelegedése miatt, aminek következtében csökken a páratartalom, és nő a légáramok sebessége, amelyek porokat emelnek a levegőbe. A napfelkelte és a naplemente színsémája attól függ, hogy milyen területen figyelhetjük meg ezt a szépséget.

Amikor a Nap elhagyja a horizontot, az ég lila lesz. A maximális színtelítettség akkor jelenik meg, amikor a Nap 4-5 fokkal leereszkedik a horizont alá, és fokozatosan elszíneződik, tűzpiros színben, amelyet „Buddha sugarainak” neveznek.

A vörös naplementét és napfelkeltét figyelve az emberek mindenkor megpróbáltak magyarázatot találni erre a jelenségre. Számukra érthetetlen volt, hogy a sárga világítótest miért változtatta meg hirtelen színét napkeltekor és napnyugtakor, és ezt összefüggésbe hozták az időjárás által számukra előkészített kellemetlen jelenségekkel, és tartottak a természeti katasztrófáktól.

Az egyik verzió szerint a vörös ég napkeltekor rendellenes meleget jelez, a vörös napfelkeltét erős szél vagy eső társította. Az asztrológia fejlődése lehetővé tette, hogy magyarázatot találjunk az ilyen jelenségekre.

Érdekes tények

Sok embernek az a tévhit, hogy az északi féltekén a legkorábbi naplemente december 21 -én esik, a legkésőbb pedig június 21 -én. Valójában ezek a dátumok az év legrövidebb vagy leghosszabb napját jelzik.

A napszakhoz legközelebb eső legészakibb szélesség az év utolsó napnyugtáját tapasztalhatja. A késői belépés érdekes tényét rögzítették 2014. június 23 -án, 62 fok szélességen.

A modern meteorológusok az időjárás -előrejelzések készítésekor mindig feltüntetik a napkelte és napnyugta idejét, valamint a nappali órák hosszát.

És milyen színűek a napfelkelték és napnyugtak az Univerzum más bolygóin?

Érdekes, hogy a Marson a naplemente kék színű. Ezt az elképesztően szép jelenséget rögzítette a Spirit rover.

A titokzatos bolygó kutatója által a Földre továbbított adatok szerint a kék izzás 2 órával napkelte és napnyugta előtt színezi a marsi eget, aminek következtében ezek a jelenségek időben hosszabbak, mint nálunk a Földön. A szokatlan kék színt a Mars felszíne felett magasan lévő por és a napfény szórása biztosítja.

A marsi naplemente abban különbözik a szárazfölditől, hogy a Marsnak a Naptól jóval távolabbi elhelyezkedése miatt a csillag a Marson nagyon kicsi.

Az űrtechnológiák fejlődése reményt ébreszt az emberiségben, hogy egyszer utódaink kék napfelkeltét és naplementét láthatnak a Marson!